100 ezerből egy, böjt

happy happy friday!

Kezdő nyelvtanfolyamomat követően vágjunk is a közepébe!A héten a jogosítvány orvosi alkalmasságijáról készítettünk anyagot, és immár hivatalos az amit eddig csak sejtettetek/sejtettem - KÜLÖNLEGES vagyok! - bár a "miértektől" eltekintetnék.
Történt ugyanis, hogy a fent említett anyag forgatása alatt szerénytelenségem volt a szenvedő alanya az orvosi vizsgálatoknak, ami alatt újra bebizonyosodott hogy részleges színtévesztő vagyok - tudjátok az f*szom kínai könyvet kellett volna látni - de ahogyan 8-os koromban, úgy most sem ment. A doktornő pedig legnagyobb megrökönyödésemre azt mondta 100.000 ből egy embernek van olyan színtévesztése mint nekem. Lehet morbid, de per pillanat ennek is tudok örülni.

Ahogyan arról még NEM számoltam be 6 hétig vegetáriánus leszek! Na nem kell megijedni nem "vegán" leszek csupán a "húsról" mondok le az elkövetkezendő "böjti" időszakban. Sőt igazából lassan 1 hete már tartózkodom a döglött állatok elfogyasztásától. Szóval drukkoljatok, sikerüljön tartani az újabb saját magam által, saját magamnak állított kihívást! Mivel péntek van...

Crossfit no.2 - videó

HALÓ!

Újra itt, újra én már a második crossfit videóval! Ahogy Churcill mondta "nem ígérhetek mást, csak vért kínt, és szenvedést..." -és 3 percnyi izzadtságot

Amerikai mesterlövész - kritika

Ahoy!

Hát srácok őszintén szólva írhatnék 1000 meg 1 dologról, hogy elkezdek böjtölni meg miegymás, de az utóbbi időben annyi jó filmet illetve albumot sikerült "magamévá tennem" hogy úgy döntöttem ismét útjára indítom a blog "KRITIKA" rovatát. Így ezentúl minden hónapban igyekszem legalább egy zenei album, vagy általam megnézett - legyen az új vagy régi alkotás - film kritikáját tolmácsolni nektek olvasóknak. Ezen a héten kezdjük a sort Clint Eastwood 6 Oscar díjra jelölt alkotásával az AMERIKAI Mesterlövésszel!

Oké, szóval a film valós eseményeken alapszik. A történet középpontjában Chris Kyle amerikai mesterlövész áll, aki 4 szer vett részt küldetésen az iraki háborúban ezalatt több mint 160 embert ölt meg. Ez az audiovizuális alkotás az ő "munkásságának állít emléket". Ennyi, nem több, igen jól érzitek a történet picit vékony.
Hol is kezdjem? A vetítés után gondolkoztam, sőt, hiba lenne tagadni, hogy még most is pörögnek a fejemben a film bizonyos képkockái, ergo tudott valamit adni a film, amit emésztgetni lehet. Számomra ez az egyik legfontosabb, ha mozizásra adom a fejem/pénzem, függetlenül attól, voltak e hibák az alkotásban. Így nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nekem nagyon tetszett.

De az előbb lógva hagyott kérdésre a válasz nos igen voltak hibák a filmben! El lehet siklani fölöttük? El. Sokat von le ez a mozi értékéből? na ez elég szubjektív... Oké oké elkezdem... A történet egyszerűségéről már szóltam. A szereplők Bradley Cooper, és izé... igen jól érzitek ez a film egy ONE MAN SHOW. De tény a jó öreg Bradley remekül hozza amit kell, így ilyen téren rendben van a dolog, a többiek nem kapnak elég időt a vásznon, de mivel szinte mindenki meghal  - bocsi spoiler - ez nem nagy gond. Akkor mi az?

Bármennyire is imádtam, ez a film baromi egysíkú... Aki Irakban van, mindenki terrorista, és egy mocsok, bezzeg az a JENKIK eszméletlenül tökös, és hazafias érzelmű gyerekek... aha én meg kiváló tornász... Szóval nagyon ki vannak sarkítva a különböző etnikumok, és tény hogy vannak durva dolgok - amikor az anya nem a lelőtt gyerekhez megy oda, hanem a gránáthoz, illetve a "FÚRÓS" jelenet - de nem! Nem lehet minden fekete, vagy fehér! Így propaganda filmet készítünk, nem pedig 6 oscar díjra jelölt alkotást!

Aztán unalmas? Egy picit igen. A film ingázás Chris Amerikában élő családja, és a front között. Ami egy darabig elmegy, de amikor 3-adjára ugyanaz a párbeszéd játszódik le a SIENNA MILLER által alakított feleség, és a főhős közt... picit izzadtságszagú. 

A karakter - amit ahogy azt leírtam BRADLEY remekül alakít - picit egydimenziós akárcsak a film. Körülötte mindenki utálja a háborút, és már az első bevetés után megtörten tér haza, de ő többször is visszamegy. Amivel nincs gond, hiszen ez tényleg így történt, de amikor az elesett bajtársai vesztét, szerinte a "győzelembe vetett hitük hiánya" okozta... 

NEM! Egy baromi nagy ólom lövedék okozta, ami keresztül ment rajtuk mint a vonat a síneken! - ez nem patriotizmus, ez inkább idiotizmus...

Oké, megnyugodtam! Szóval a naturalista akciójelenetek baromi jól vannak felvéve, a szereplők alakításáról szóltam, és a film alaptörténete, remek - még ha az adoptálás nem is hibátlan. A vége pedig egészen könnyfakasztóra sikerült. Tehát megérdemel ez a film 6 Oscart? A legnagyobb jóindulatom ellenére is maximum kettőt. Aki teheti menjen el és nézze meg a filmet? IGEN!

CRossfit no.1

Hahó!
A CROSSFIT egy...
ne már srácok, napjaink egyik legnépszerűbb és legfárasztóbb fitnesz irányzatát nem hiszem, hogy mélyebben be kéne mutatnom... de ha mégis, álljon itt első videóm az edzőteremben töltött időről.. még lesz belőle három... ENJOY...

...worst party ever...

Halihó

Ezúttal a legrosszabb buli történetét fogom megosztani veletek, amelyet valaha is megrendeztek, illetve meg fognak rendezni.. Történt egyszer, hogy az egyik legjobb barátommal úgy döntöttünk, - még pénteken - hogy nyakunkba vesszük a dunaújvárosi éjszakát. Ha ez a tény nem lenne elegendő, közölte, hogy egész éjjel "ISMERED DÁVIDOT" névre hallgató játékot játszik majd. Engedjétek meg, hogy illusztráljam...

De ne rohanjunk ennyire előre. Elhatároztuk, hogy jó magyarhoz méltóan megalapozzuk a hangulatot és "RETRO MÓDRA" isszuk magunkat, ami annyit tesz, hogy gyermekkorunk - mert hogy ilyenünk is volt - szülinapi zsúrjainak kedvenc zeneszámait elevenítjük fel, majd az utolsó busszal lemegyünk Dunaújvárosba.

A "RETRÓRA IVÁSIG" minden a legnagyobb rendben volt, sőt úgy éreztem, még a buli is jól sülhet el, ráadásul megbarátkoztam a fent illusztrált játék gondolatával is. Negyed 1 magasságában megérkeztünk a szórakozóhelyre, ahol szalagavató volt, és ami ott fogadott... gyerekek... mintha minden jelen lévő olvasta volna az "EXIT FROM MAINSTREAM" - bejegyzést, és megjelenésükkel illetve viselkedésükkel alá akarták volna támasztani, azt a réteget amelyet a fent citált irományba pellengére állítottam...

Mondanom sem kellett mennyire elment a kedvem az ivástól, a bulizástól, de még a "játéktól is". Olyannyira, hogy drága barátommal - aki büszkén viselheti ezek utána  legrosszabb szárnysegéd címet - betermeltünk némi forró lángost - megmentve ezzel a totális kudarctól az estét, és inkább hazataxiztunk. Így 3 óra magasságában már az igazak álmát aludtam...

Nos ezek után azt hiszem, indokolt a cím... 

Fit - bal

Hahó!

Az előző "jól megmondom a tutit" bejegyzés után, ezúttal valami könnyedebbel jelentkezem. Ez a hét sem telhet el audiovizuális rettenet nélkül. Ezúttal a FIT-BAL elnevezésű eszközzel fitneszeztem, és bár néha úgy érzetem magam - és a képek tanulsága szerint úgy is mozogtam - mint egy földigiliszta összességében, ennyivel is rövidebb a bakancslistám.

A jövő héttől újabb egy hónapos kihívásnak nézek elébe. Elöljáróban annyit, hogy egy nagyon népszerű, és baromira nehéz edzésfajtát fogok 30 napig tesztelni... az első videóval jövő héten jelentkezem.

...escape from mainstream...

"A mainstream angol nyelvű szakkifejezés. Szó szerinti fordítása: „főáramlat” vagy „fősodor”. A valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és minden kornak, korszaknak megvannak a maguk uralkodó, azaz mainstream irányzatai, amelyek háttérbe szorítják az alternatív, azaz underground irányzatokat" - köszi wikipédia

február 17...
február 17-én jelenik meg az IMAGINE DRAGONS album. Miért fontos ez? Mert eszméletlen különleges, és dallamos hangszerelésű dalokat készítenek!

Vonatkoztassunk el a fent említett bandától. Világéletemben, az olyan értékeket keresem, ami picit más, eltér az adott, megszokott irányzattól. Legyen szó zenéről, filmről, leendő gyermekeim anyjáról vagy bármi másról. Persze, ordas nagy hazugság lenne azt mondani, fiatalabb koromban, nem kerestem magamnak én is valakit, akit majmolhatok, amivel olyan lehetek, mint a többiek, pusztán azért, mert az "menő".

Aztán felnő az ember - jobb esetben. Az egyik legnagyobb félelmem, hogy átlagember leszek/vagyok. Foggal körömmel tiltakozom az ellen, hogy "azzá" váljak. Persze, dobálózhatnék olyan közhelyekkel, minthogy minden ember csoda és egyéniség a maga nemében, de ez sajnos egyre kevésbé igaz.

Tucatszám vannak olyanok akik öltözködésükkel, hajukkal, ékszereikkel, vagy éppen tetoválásaikkal egy adott trendet, divatot követnek, majd ha az "elavult" dobják az egészet a kukába, és keresnek valami/valaki újat amit/akit követhetnek. Az én olvasatomban ezt jelenti átlagnak lenni...

Ugyanaz a pamacs frizura, nem menő, ha minden 2. embernek ilyen fazonra van vágva a fizimiskája. És nem lányok, a szolárium, valamint a kilónyi smink sem trendi, mert az éppen aktuális NIKI MINAJ-nak olyan van. ( gyűlölöm magam amiért tudom egyáltalán, hogy kiről van szó) De említhetnék IPHONE mobilt, FILA táskát, SELFIE-t...

Félre értés ne essék, egy dolog követni a divatot, odafigyelni bizonyos szegmenseire - például elolvasni egy film,könyv,album kritikáját, majd a fent említett "élvezeti cikkek" fogyasztása után véleményt formálni - és megint más "csakmernekiisolyanésezmostmenő" agyament bigottista - oké a vallás egy másik bejegyzés témája - módjára venni, hallgatni, olvasni valamit.

Ergo, merjetek véleményt formálni, legyen saját stílusotok, ne legyetek MAINSTREAMEK , elvégre ez a BLOG is azért született...

P.S - február 17... IMAGINE DRAGONS album... egy próbát megér

Ritmusérzék vs. Dávid 1-0 - videó

Hali!

Ezen a héten az első látszatra egyszerű, de második látszatra azért már jóval nehezebb STEP AEROBIK elnevezésű fitnesz irányzatot próbáltam ki... a címből mindenesetre kiderül, kevés sikerrel. Mást nem is nagyon fűznék a dologhoz, a zavart tekintet, és az esetlen mozgás úgy hiszem elegendő!

...egy szülinap margójára...

Itt a Február itt a nyúl
Barcelona - Real Madrid 3-0

Eme poétikus bevezetést követően térjünk rá ténylegesen a bejegyzés témájára. Jó rajongókhoz híven felesleges elmondanom - de azért megteszem - múlt héten hétfőn azaz január 26-án volt ezen sorok írójának negyed századik (25.) születésnapja.

Ebből az alkalomból most szombaton a hozzám legközelebb álló barátaim - és a húgom SZTYUÁRT - egy születésnapi partin vettek részt a "hásziendán". Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere, örök élet, ingyen sör gluténmentes finomságok egész armadája, és persze karaoke...

EZT nem véletlenül hagytam utoljára, hiszen ez volt az est fény - egyesek szerint - mélypontja. Drága szomszédom egészen hihetetlenül nagyot ment, különösképp, mikor egy bolgár kertész angolságával - barokkos túlzással - énekelte a "SZÁMER OF HATVANKILENCET".

Természetesen jól meg is gratuláltak a többiek, mi több, nagyon kreatív, és szívemnek nagyon kedves ajándékokat kaptam, amelyekről az alábbiakban egy képes összeállítást is láthattok. Így telt a 25. születésnapom...