Ebben a hónapban ugyanis semmi érdemleges nem volt a mozikban - ezért nem is látogattam meg egyik filmszínházat sem, korábbi alkotáshoz pedig ezúttal nem volt hangulatom - bocsi. De ne csüggedjetek, májusban elvileg 3 nagyszabású, és általam is várt filmre fogok "benevezni" sorrendben az AMERIKA KAPITÁNY, WARCRAFT, X-MEN, és mindháromról szándékozom megemlékezni egy-egy videó erejéig.
Fejlődés van a fogadalmak terén is! Mint azt tudjátok az év első 2-3 hónapjában nem igazán haladtam ezek teljesítésével, ezúttal azonban megtanultam NYAKKENDŐT KÖTNI! Bizony! Sőt olyannyira belejöttem a dologba, hogy rögtön kétféle módját - legyen inkább másfél - elsajátítottam ennek a roppant hasznos tudományágnak, újabb lépést téve ezzel a FÉRFIVÁ VÁLÁS felé!
Az elmúlt napokról dióhéjban! Végre folytatódik a Trónok Harca, elég nagy fan vagyok ami a sorozatot illeti - szóval úgy kellett már az új szezon, mint eső a kalásznak. Aztán a klímaváltozás - vagy a pillanatnyi elmezavar, ezt pontosan nem tudni - miatt az utóbbi napokban átmeneti gyengeség fejfájás/nátha lett úrrá rajtam, de ezen sorok pötyögése közben szerencsére már kutya bajom.
Végre, visszajött - mit jött? vánszorgott - a "net" a szerkesztőségbe! El nem tudom mondani mekkora megkönnyebbülés volt, látni, hogy "majdnem" - tudjátok a benti gépem - képernyőjének aljában végre nincs piros "X" -el áthúzva a kis hálózati ikon...
Ezen azért elgondolkoztam! Tényleg ennyire függünk a technológiától, az internettől? Persze az én - a kollégákat is idevéve - a "mi" esetünkben ez igencsak specifikusnak mondható. Az még valahogy elmegy, hogy néha jól jönne a virtuális szinonima szótár, illetve némi háttérinfó az adott témáról, de amikor a delikvens esetleg elhadarja a nevét - volt már erre példa - és többszöri meghallgatás után sem érted pontosan... nos akkor segíthetne barátunk a FACEBOOK...
Ha lenne internet, de nem volt. Mondanom sem kell az elektronikus levelek megírása is hatalmas tortúrává vált, nem beszélve az anyagok feltöltéséről, a gépek egymás közti másolását már meg se merem említeni...
Nyilván ilyen nomád körülmények közt a munka is nehezebben, lassabban ment, mindenki feszültebb volt a megszokottnál, de alapjában véve vége(?) a leghosszabb hétnek, ezt is átvészeltük. - SZANDRA is csak párszor mondta a rá jellemző kajdacsi hangsúllyal hogy "BUNKÓ". Összességében azt kell mondjam a fent feltett kérdésre - sajnos vagy sem - "igen" a válasz...
A jövő héten már Május - AMERIKA KAPITÁNY, X-MEN, WARCRAFT - ja és persze anyák napja, anya szülinapja, és egy új ünnepet is alapítok a következő hónapban
B@sszus már lassan egy hete nem írtam, de most se igazán tudok mit...
Lássuk, csak lássuk... a nyári tervekről még korai. Mi volt a hétvégén? STEWIE itthon volt 3 hét után, végre, de semmi izgalmas nem volt, vásárba se voltunk, én meg szombaton dolgoztam...tovább
Mi van velem mostanság... pff edzés - munka, munka - edzés, baromi változatos mit mondjak. Ez a szerencsétlen Bence sem költözött még le a városba, hogy legalább a lakásavatót tartottunk volna... valami beadandó miatt nyavalyog pár napja
...lehetne KRITIKA! - nem ahhoz még túl korán van, majd a "hó" végén! Gondolkodj már te mamlasz, csak tudsz valamit írni a közönségednek? Nincs internet a szerkesztőségben, teljesen meg vagyunk lőve! - de most erről mit írjak többet? SZ@R.
Csajok? Na barátom ez a leghülyébb ötlet, a világ legrövidebb bejegyzése lenne! Különben is, a magánéletedet semmiképpen se teregesd ki - megint - maradjon meg magadnak!
Gondolj, gondolj, gondolj, gondolj...
nem ezt most tényleg nem megy, ihlet nélkül nehéz...
...4:00 - ó hogy mi a f@szom, ki az, és mit akar ilyenkor? - így reagáltam RUPERT első jelzésére, miszerint itt az idő lassan készülődni kell... nem vagyok normális
...4:30 - na most aztán ki az ágyból, a tengerentúlon épp sporttörténelmet írnak, amelyet mindenképpen látni kell ... most már biztos hogy nem vagyok normális
...4:30-4:45 - KOBE BRYANT bemutatása - az elmúlt 20 év - MJ utáni korszak - legmeghatározóbb játékosa az utolsó mérkőzésére, és mintegy 20 éves pályafutásának lezárására készül. Ha ez nem lenne elég, néhány mérfölddel arrébb, pedig a GOLDEN STATE WARRIORS meg akarja dönteni a 1995-1996-os MICHAEL JORDAN/SCOTTIE PIPEN/DENNIS RODMAN fémjelezte BULLS megdönthetetlennek hitt 72-10-alapszakaszbeli mérlegét. Mi ez ha nem sporttörténelem? ... miután a csipát kitöröltem a szememből, és biztossá vált, hogy ébren vagyok, a szüleim is a tudtomra adták, nem vagyok normális.
...5:00 (nagyjából) - miután a RED HOT CHILLI PEPPERS egyik zenésze, FLEA egy szál gitárral előadta az amerikai himnuszt, elkezdődtek a mérkőzések. A GOLDEN STATE már az első negyedben egyértelművé teszi, rekorddöntésre készülnek - ezért azt a meccset nem is nagyon mutatja a SPORT1 - viszont a FEKETE MAMBA 5/0 mezőnymutatóval kezd... na ez f@sza, ezért keltem fel?
...1st quater - azért a jó öreg KOBE tart egy kis bemutatót és hint 15 pontot - de a LAKERS hátrányban... na jó, ebből kinéz egy tisztes vereség, de legalább BRYANT mutatott valamit
...2nd quater - a JAZZ - merthogy velük játszik a LAKERS - 13 ponttal nyeri ezt a negyedet, és -15-ről kezdi a második félidőt... szép volt, jó volt, köszönöm ennyi
...3rd quater - a teljes LAKERS látványosan meglöveti KOBE-t aki egész sok időt tölt a pályán a korához, illetve a szezon korábbi szakaszaiban látottakhoz képest./eközben a GSW csaknem 20 ponttal vezet, érik a rekord... legalább ezért megérte felkelni
...4th quater - mit művel KOBE??? Az odáig rendben van, hogy mindenki Rá játszik, és tőle várják, hogy befejezze a támadásokat - amit az 50(!) mezőnykísérlet jól példáz - de a "MAMBA" imponálóan dobja be a nehezebbnél nehezebb kosarakat is és végül 60 pontig jut, ez utóbbi amúgy rekord az idei NBA kiírásban ...tyű b@zdmeg ez igen, igazi kosárünnep a STAPLES CENTER egy emberként zúgja a "KOBE-KOBE" rigmust, egy életen át bánnám ha erről lemaradok.
P.S - a GSW behúzta soros mérkőzését és átadta a múltnak a 72-10-es rekordot. Az új megjavítandó mérleg 73-9... és ahogy KOBE zárta a búcsúbeszédét "MAMBA OUT"
Csaknem egy évet kellett várjak RÁD! De azt hiszem végül megérte. Hosszú hónapokig csak arra tudtam gondolni, milyen lesz, ha újra a karjaimba zárhatlak, ahogyan belesimulsz a kezembe, és a magamévá tehetlek, volt hogy éjszakákat gondolkoztam azon, hogyan, miként tudnánk zöld ágra vergődni! De most végre elérkezett az idő, együtt lehetünk...
Nem tagadom, korábban sokszor fájdalmat okoztál, sőt egy alkalommal kórházba is kerültem miattad, mi több volt hogy rosszul voltam tőled, attól amit velem tettél. Azt hiszem ezekből is kiderül, elég hullámzó volt a kapcsolatunk, de ezúttal más lesz... érzem.
Tudod, azt sem bánom, hogy jelentős összeget kell RÁD költsek, hogy érezzelek, hogy együtt lehessünk, őszintén remélem, ezúttal huzamosabb ideig élvezhetjük egymást, és tovább tart a kapcsolatunk mint egy szimpla "nyári futó kaland"...
Hali!
Mivel a múlt hónapban elmaradt a vendégposzt - az érintettek bizonyára olvassák a sorokat, és érezzék magukat leb@szva - ezért áprilisban rögtön ezzel kezdek! Ezúttal anya boldogít titeket! Íme:
Wellness
BARÁTOK közt !
Fiam unszolásának - hogy írjak a vendégposztra – eleget
teszek végre , olvassátok! Március első hétvégéjén Zalakaros felé vettük az irányt
barátainkkal. Úti célunk konkrétan a Hotel Karos Spa szálloda volt. Az indulást követően – mivel
tudtuk,hogy milyen hosszú út áll előttünk-néha enyhítettük szomjunkat egy kis hazaival. Elöljáróban
annyit el kell mondanom,hogy ekkor már egy hónapja fogyóztam,így a blogmester óva intett az
indulás előtt„ Tudod Anya, nem leszek ott, de mindig figyelj a belső hangra!” Hát a belső hang
megszólalt, de azért nem bírtam ki - talán nem is akartam - hogy ne vacsorázzam, ne reggelizzem, hiszen akkor nem jött volna vissza 1 kg az eddig leadott 5kg-ból.
Megérkezvén a szállodába megejtettük
az ilyenkor szokásos adminisztrációs tennivalókat, felcuccoltunk a szobáinkba,melyek természetesen
egymás mellett voltak , így nem maradhattak el szokásos kopogásaink.Természetesen ittunk
egyet,majd körbejártuk a helyszínt és elfogyasztottuk a nekünk járó levest. Pihennünk kellett ezek
után és persze innunk is.Vacsoráig csobbantunk a medencében. Tulajdonképpen így telt el a szombat
is,sőt azon az estén Koltai Róbert szenzációs előadása még emlékezetesebbé tette az ott-tartózkodásunkat
,szétröhögtük az agyunkat.Sajnos kedves párom szombaton este túlette magát, így lemaradt a
Koltairól.
Úszni még mindig tudok ,ez ott Zalakaroson bebizonyosodott, és MELLESLEG nem merültem
el. Eljött az utolsó nap is , ébredés után megreggeliztünk. s még egy utolsót csobbantunk.10 óra
magasságában Adony felé vettük az irányt. A hosszú út porát gyakran enyhítettük hazafelé is.A Szalma
Csárdában egy jót ettünk –közeledvén a Nőnap akciósan-majd tényleg hazatértünk.Szeretett
kutyáim,Bogyó és Zsebi már nagyon vártak és persze Dávid fiunk
is.
Nagyon jól éreztük magunkat , minden úgy volt jó ahogy volt! VELETEK nem jövőre és nem ugyanitt , hanem valahol máshol
és még az idén!?
