Iguess

Ezt a nevet kapta a hamarosan induló másik blogom...

...most hogy egyik ámulatból átestetek a másikba, részletezem. Régóta foglalkoztat a dolog, hogy egy picivel komolyabb hangvételű, mélyebb témákkal foglalkozó "tematizált blogot" indítsak. Nos ennek elérkezett az ideje. A címe pedig ahogyan azt már írtam "IGUESS" azaz "szerintem". Ugyanis nyilván az én gondolataimat véleményemet fogja tükrözni aktuális társadalmi kérdésekkel kapcsolatban.
Amire számítani kell! Kevesebb ugyanakkor jóval mélyebb, és terjedelmesebb írások. Várhatóan 2 heti rendszerességgel fogok jelentkezni valamiféle produktummal. Ami biztos, hogy visszatérnek a kritikai anyagok is, ugyanakkor az én és a családom élete egyáltalán nem fog semmiféle figyelmet kapni azon a platformon. Így aki arra kíváncsi, annak mindenképpen javaslom, maradjon az "úti naplónál".
Ezzel azt hiszem meg is válaszoltam a következő kérdést. IGEN, megtartom ezt a blogot is, továbbra is jelentkezem majd anyagokkal, egyelőre azonban nem ígérhetek mást.
Az új blog első bejegyzése november elejére várható, egy aktuális bár annál szomorúbb témával kapcsolatosan. Ne aggódjatok amint elkészülök vele, itt ebben a blogban is belinkelem, illetve FACEBOOKON is megosztom veletek.

Szóval tudjátok IGUESS...

A gyereknevelés, nemcsak játék és mese...

...Na nem kell megijedni, a legutóbbi bejegyzés óta nem tettem szert saját porontyra. Sőt attól is távol állok, hogy ÁGOSTON babát nevelni akarjam, arra ott vannak neki a szülei. Nekem a hétvégén az jutott osztályrészül, hogy minden eddiginél több időt tölthettem a "padawannal". - aki egyébként néha meglepő hasonlóságot mutat "DZSABBÁVAL a huttal". Így ezúttal számos olyan fontos ponttal bővült kapcsolatom a majdani "apaság" témakörével amire eddig még csak nem is gondoltam. 

Egyik ilyen volt például, hogy amikor nyöszörgött a gyerek, önkéntelenül is felkeltem átmentem a szomszéd szobába, és megnéztem, "hogy mi a helyzet" kell e neki valami? - egy fénykard esetleg - Illetve fertőtlenítettem Ágoston kanalát, aminek következtében püspöklilára égettem a mutatóujjamat - köszi "kölyök". Szó mi szó, van még mit javítanom a dolgon.

A hétvége legnagyobb durranása - erről ÁGOSTON maga gondoskodott - a pelenkázás volt. Igen tudom, már a 2016-os esztendőre megfogadtam, hogy megtanulok pelenkázni. Nos ez a projekt, egészen idáig csúszott. Barokkos túlzás lenne azt állítani, hogy flottul megy a dolog, és teljesen profi vagyok a "tisztába tevés" folyamatát illetően, azonban tény, ráléptem arra az ösvényre, amely sz@ros pelenkákkal és sudokrémmel van kikövezve, és amely végén vár a megdicsőülés avagy a gyerek tiszta feneke.

Az esetről videó is készült, amelyet megosztok veletek. Előre szólok, igen, mivel pelenkázásról van szó, van benne babak@ki, anyázás, na meg én egy picit megtörve, szóval csak óvatosan, mint ahogy én a pelenkával.