A Las Vegas-i "alter rock" banda ezzel a számmal nyitotta a koncertet. A srácok nem spóroltak, hatalmas hangulatot teremtettek, és szinte az összes slágerüket előadták a nagyjából másfél órás performansz alatt.
Ami meglepő, ugyanakkor vérprofi húzás volt az együttestől, hogy nem volt üresjárat az előadásban, hiszen a számok közti szüneteket, gitár és dobszólókkal, és a számok akusztikus & rövidített verzióival töltötték ki. Olykor bedobtak egy-egy "vendégszámot", ezzel pedig igazán pörgősre, változatosra és nem utolsó sorban feledhetetlenre sikerült a koncert. a Hangzás mellett a színpadképre sem lehetett panasz. A füstöt a fényeket és a konfettit, pont annyira használták amennyire kellett, nem vonta el túlzottan a figyelmet az együttesről.
A koncerten elhangzott a személyes kedvencem az "I'M SO SORRY" is. Itt tudatosult bennem, hogy hiába van ülőjegyem a koncertre, én bizony ezt nem bírom ki ülve... néhány hozzám hasonló habitusú rajongóval együtt felugrottunk és úgy tomboltunk. Ami félelmetes volt, hogy a következő "track" közben felállt az aréna teljes közönsége, és onnantól, állva, egy emberként tombolta végig a hátralévő 40 percet. Félelmetes volt...
Összegzésként azt kell mondjam, imádtam a koncertet, ha tehetném receptre írnám fel mindenkinek. Életem eddigi legnagyszerűbb élményével gazdagodtam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése