2017. február 19., vasárnap

"Wilkommen" - avagy újra itthon


- ezt majdhogynem biztosan rosszul írtam. Na de térjünk vissza, pontosabban kezdjük el a beszámolót. 

Ausztriában voltam. A hét jelentős részét SEMMERINGben - egy roppantul kiicsi, ám annál hangulatosabb településen töltöttem. Keddtől egészen péntekig tengettem ott mindennapjaimat. A kiruccanásnak több célja is volt. Az elmúlt év utolsó, valamint az idei esztendő első hetei, napjai elég nagy össze-visszaságban teltek, amelyek képesek voltak még az én - egyébként roppant stabil lábakon álló - lelkivilágomat is megmozgatni.
Először úgy gondoltam, hogy elvonulok valahová a BALATON mellé néhány napra, oda, ahol tényleg senki nem ismer, és nyaggatni se tud senki. Aztán jött valami, pontosabban valaki, akit itt most "második okként" aposztrofálok, de valójában Ő az első aki miatt éppen Ausztriát, azon belül is Semmeringet választottam. - kacsint - jól gondoljátok NŐ van a dologban...
Beszéljünk magáról a túráról. Az utazás nem volt vészes, fuvarral szűk 5 óra alatt ki lehet érni a sógorokhoz a fent említett településre, és bő 5 óra alatt vissza is lehet jönni onnan - tömegközlekedéssel.

A hotel ahol megszálltam kinntartózkodásom ideje alatt, remek volt - bár azért voltak érdekességek - összességében azt kell mondjam, igazán fergeteges néhány napot töltöttem a labancoknál. - ehhez azért "Ő" is nagyban hozzájárult. A "telelés" főként mozgással - merthogy volt edzőterme a szállodának - szaunával, sétával andalgással valamint olvasással telt - Most miért néztek így RÁM? Na persze azt hittétek teljes 4 napig csak tespedek?

Summa Summarum remek kis kiruccanás volt, és ami azt illeti feltöltődve várom az év hátralevő részét - magam mögött hagyva az elmúlt időszakot. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése