Esküvő

Sziasztok!
Ha jól emlékeztek, egy bejegyzéssel ezelőtt írtam nektek egy legénybúcsúról, amelyben megígértem, hogy megéneklem az esküvő históriáját.
Nos, bár az esemény csaknem 1 hónapja történt, azért megér egy misét a történet. Mivel a pár NAGYKANIZSA városában mondta ki a "holtodiglant" ezért már délelőtt elindultunk a helyszínre. Megérkezés után egyből elfoglaltuk a szállást, majd utóbb kiderült, hogy rozmaringot is tudok kötni - ezt ugye a férfiaknak szokás, egy esküvőn.
Kisvártatva elindult a nászmenet a templomi szertartásra - amely egy picit hosszúra sikeredett - majd az immár ifjú pár nélkül tértünk vissza a "BULI" helyszínére. Miután mindenki megtalálta, hol ül, jöttek a sztorik a legénybúcsúról, hogy mennyire rossz volt a más-, és a harmadnap is.
Kisvártatva belibbent az ifjú pár, röpködtek a gratulációk, durrantak a pezsgők, és kezdetét vette a hajnalig tartó mulatozás. Esetemben értsd szó szerint a hajnali mulatozást, ugyanis reggel fél 6 ig konkrétan zárásig maradtam, majd utána indultam reggelizni. Előtte azért a kötelező táncokat teljesítettem - tudjátok, anya, rokonság, menyasszony - majd volt közös éneklés a rokonsággal, továbbá egyike voltam annak a 4 daliának, akik széken táncoltatták meg az új asszonyt.
Mindemellett volt még tűzijáték, menyasszonyrablás kétszer is - mint az a hagyományos lagzikban szokás.
Mindent egybevetve, jó móka volt. Peti & Liza, sok boldogságot!