Dolgos hétköznapok és miegymás

Hölgyeim és uraim...MR CONWAY...

Vágjunk is bele!
Miután felébredtem a "KROÁTOKNÁL" eltöltött egy hetes kábulatból, hétfőn már fel kellett venni a megszokott élet fonalát, és munkába állni a szerkesztőségben. Őszintén szólva az első napon picit "döcögtem" de aztán minden visszakerült a helyére. Azt hiszem még jót is fog tenni, hogy hétvégén is benn leszek, az esélyt is elvéve magamtól, hogy elkényelmesedjek.
Sőt a mai napon kiderült szerénytelenségem nyerte meg a szerkesztőségi kávégépes tippversenyt, és az ezzel járó NUTELLÁT.

Jobban belegondolva baromi jó volt a mai nap, hiszen új cipőt is tudtam venni, valamint a szerkesztőségi naptárba is bekerült, hogy szeptember első hetét a Balatonon fogom tölteni, egykori gimnáziumbeli osztálytársaimmal. Őszinte leszek, imádom őket - szigorúan hetero módon - ugyanis egy kicsit olyankor visszavedlek gimnazistává, amikor még teljesen biztos voltam benne, hogy enyém a világ, és minden rendben lesz.
Megragadva a gondolatmenetet, volt már veletek olyan, hogy egyetlen szám hallatára, minden gondotok elszáll, megnyugszotok, és még ha nem is klappol valami, valahogy olyan földöntúli "everythingallright" érzésetek támad? Az elmúlt hetekben jött ki a THEORY OF A DEADMAN - SAVAGES című albuma, és hát a lenti videóban hallható/látható muzsika, az utóbbi egy hét legmegnyugtatóbb pillanatait adta.

Íme:

Uhh, most így visszaolvasva saját magam, azt hiszem a héten túl sok vallási anyagot szerkesztettem...