2014. szeptember 21., vasárnap

"... lehet, hogy valahol elszakadt..."

Halihó megint itt!

Egy picit sokat kellett várni a soron következő bejegyzésre, mentségemre legyen mondva nyomós oka van, de haladjunk szépen sorban!

Nos megkaptátok a hét közepén láthattátok a DÁVID tollasozik videót. Ezt követően az élet meglehetősen csendes mederben csordogált, már ami a szerkesztőséget és a magánéletem "publikus" részét illet.

A hétvégére azonban felpörögtek az események. Pénteken a próbapad következő részéhez forgattunk anyagot, és őszintén szólva ez volt az első alkalom, amikor a munkafolyamat megkezdése előtt egy "minimális" - na persze - félsz volt bennem, a sérülésveszély miatt.
Ahogy az lenni szokott ilyenkor, persze, hogy megtörtént a baj. Az utolsó jelenetsor forgatása közben, apró baleset történt, aminek következtében a bal bokámban, részlegesen ugyan, de elszakadt egy szalag.

Ezt péntek este még nem gondoltam súlyosnak, de a buszon hazafelé, már éreztem, hogy dagad bele a lábam a cipőbe. Az éjszaka borzalmas volt, kb. 3 órát sikerült aludni, így szombaton első utam édesapával karöltve, a sürgősségire vezetett, ahol megállapították a fent említett sérülést. Ezt követően gipszet, mankót, valamint véralvadásgátlót kaptam, amit minden nap - rossz narkós módjára - be kell adjak magamnak. Mondanom sem kell a fürdés, és a wc-re járás elég kényelmetlen, ráadásul az, hogy én aki 5 percig képtelen nyugton megülni a seggén, - elméletileg ágyhoz van kötve... borzasztó.

Az ágyhoz kötés ellenére, szombaton azért megnéztem a szüreti felvonulást, és fagyizni is elmentem. Illetve még valami történt, de az annyira fergeteges volt, hogy a blog kereteibe nem férne bele ennek kifejtése, így ezt megtartanám magamnak. :) A mankózás egyre jobban megy, de őszintén remélem, hogy minél előbb elhagyhatom ezt a segédeszközt.

Hát srácok, bizton állíthatom, hogy inkább egy NŐ pontosabban az iránta érzett szerelem, "kössön gúzsba" minket férfiakat - de szép szenvedő szerkezet -  ne pedig a "pihentető gipsz"... és bár jelenleg ez utóbbi állapotot élem át, talán már a NŐ sincs messze.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése